A Munkásstadionban van egy étterem, ahová két okból mentünk ebédelni. Az első, mert kolléganőm szerzett kupont, így olcsóbb volt. A második pedig egyfajta iszonyúan perverz érdeklődés. Főleg utóbbinak tudom be, hogy velem együtt két másik, szintén nem kínai, szintén hímnemű kollégám is betette ide a lábát.
Igazából az volt a furcsa, hogy csak a desszert volt édes. Mondjuk az viszont nem kicsit.
Azt hiszem, a továbbiakhoz nincs mit hozzátenni...
Kinek milyet vigyek? :D
Állłtólag ez a neve, de nem nagyon találkoztam fazekassal. Van viszont egy csomó bolt, ahol mindenfélét be lehet szerezni, ha az ember festményekkel, vázákkal vagy más cserépedénnyel, porcelánnal, kalligráfiával, egyéb dísztárggyal akarja díszíteni a lakását vagy éppen készíteni szeretne ilyesmit.
Ja, és minden „eredsti tlanhuang és”. Komolyan.
A többi képet csak úgy ömlesztve teszem ide, mert nem sokat lehet róluk mesélni. Önmagukért beszélnek. :)
Ezen az utolsó képen az egyetlen furcsaság pont nem látszik. A bal oldali piros kisautó, bár négykerekű, de a kormánya olyan, mint a motoroké.
Háát... a múlt hét nem volt valami hiperizgalmas. Sőt, még csak rendesen izgalmas sem volt. Leltáraztunk. Az nagyon érdekes munka.
Az a helyzet, hogy ennél többet nem is nagyon lehet írni a múlt hétről. Várom már, hogy jobb idő legyen, ne ez a szmogos szar, és akkor ki lehetne mozdulni kicsit. Ehhez képest a főnök most írt haza, hogy jó lenne, ha kapnánk pénzt légszűrőkre meg maszkokra, mert nagyon úgy fest, hogy szükség van rájuk.
Na nem olyan főzelék a levegő, mint azon az igen necces szombaton, kb. két hete, de azért van benne anyag. Igaz, volt egy nap, csütörtök vagy péntek, amikor egészen tiszta idő volt, de sajnos nem ez a jellemző.
Mindegy, hamarosan Holdújév, ami jó. Jön a kígyó éve. Mondjuk munkatársam 3 és fél éves fia szerint az nem kígyó, hanem sárkánykígyó, ami szerintem is sokkal ütősebben hangzik. :)
Az alkalomra csináltam egy plakátot a kerítésre. Mivel többeknek tetszett, megosztom. Katt a nagyobb méretért!
Előtte meg átlátszó fóliára nyomtatva lóg egy ilyen:
Ma elmentünk a Houhaira (后悔). Ez egy tó, ami télen befagy, és lehet korcsolyázni, fakutyázni meg miegymás. A korcsolyák egyformák, unalmasak, de fakutyából igen nagy a választék.
Ez azért már a magamfajta komoly felnőttek számára is meghozza a kedvet. Szerintem a gyerekek nem erre számítottak, amikor reggel a szülők azt mondták nekik, hogy 我们去后悔玩儿.
És akkor itt egy példa a miegymásra:
Láthatóan ezt is lehet élvezni, de voltak, akik rosszul értelmezték a szerepüket.
Persze nem ez volt az egyetlen jármű, ami utasokat is szállít.
Kínában a legegyszerűbb munkát végző személyzetnek is olyan egyenruhája van, amiről egyből a karhatalomra asszociál az ember. Az egyszerű halandók nyilván rendesebben viselkednek, ha olyanok járkálnak közöttük, akikről a tudatalattijuk simán elhiszi, hogy az első rossz mozdulatnál le fogják őket lőni.
Simán lehet, hogy tévedek. :) Az is lehet, hogy a hosszú kabátos fiatalember nem tudja eldönteni, hogy melyik kezében van a nehezebb dolog, de gyanítja, hogy a jobb az. Látva a problémát az intelligens arcú konzultáns átadja névjegyét és megbeszélnek egy időpontot.
Nincs viszont olyan szórakozás, ami közben ne éhezne meg az ember. Éppen ezért mindenhol lehet árusokkal találkozni. Van minden, és azon kívül még vattacukor meg sült édes krumpli.
A tél kifejezetten monokróm évszak. Ránk, emberekre marad a feladat, hogy egy kis színt vigyünk a mindennapokba. :)
Az a legjobb, hogy az egész felszerelés a teljes árukészlettel együtt elfér a közelben parkoló kétkerekű szállítójárműben. Jó, felfújva már nem annyira, de ha ráköti, annyival könnyebb a csomag.
Az elmúlt hetekben lekötött a biztonságtechnikai felújítás, úgyhogy azon kívül leginkább aludni volt energiám esténként. Na ennyit arról, miért is voltak a nagy szünetek.
A remek pekingi szmog az ígéreteknek megfelelően megszűnt, a hét közepére ígért szél valóban megérkezett, és kitakarította. Legalábbis a nagyját. Igen, tényleg szar volt a levegő. Ami itt volt, ahhoz képest a Széna tér vagy Magyarország bármelyik szabadon választott legszennyezettebb része is tüdőgondozó. De nem panaszkodunk.
Most így hirtelen ennyit, nehogy megártson a sok szöveg. Zárásul kaptok egy képet a jómunkásemberről.
Jelzem, volt vagy -11°C. Igen, kalapáccsal szereltem a kábeleket.
Errefelé ugyan nem hivatalos ünnep a Karácsony, de azért csak feldíszítik a fákat.
Utolsó kommentek